Már a tanácskozás helyszínének kiválasztása sem volt véletlen: a lőrinci Havanna lakótelep a maga közel 18 ezres lélekszámával közel a 20 százalékát adja a XVIII. kerület lakosságának.
Nyitóelőadásában Horváth Csaba országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Infrastrukturális és Lakásügyi Bizottságának elnöke a nemzeti lakásprogramról, ezen belül a panelházas lakótelepek felújítási programjáról beszélt. Mint elmondta, a négymilliós magyar lakásállományból minden ötödik panellakás. Több mint kétmillió embert - elsősorban az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba tartozókat érinti a "panel-lét". Akik tudtak, elmentek a lakótelepekről, mert kiszámíthatatlan volt, mikor lesz ismét kulturált a környezet. A romló életminőség a házak állapotának is köszönhető. Növeli a bajokat, hogy a panelben lakók jelentős része közműdíj-tartozást halmozott fel. A házgyári épületek rehabilitációjának -homlokzatszigetelés, burkolatok és nyílászárók cseréje, épületgépészeti munkák - költsége elérheti a 1,5-2 millió forintot lakásonként. Ezt követően felelhetnek meg a lakások az EU minőségi követelményeinek. A program célja: mintegy 780 ezer család életminőségének javítása és a nehezebben élők rezsiköltségének csökkentése. A képviselő úgy véli: a költségek csökkentésével a lakók pénzt tudnak megtakarítani, továbbléphetnek a panellakásokból, ezáltal a bérlakás állomány is növekedhet. A házak energiatakarékos korszerűsítéséhez pályázati programok állnak rendelkezésre: a költségek 1/3-át az állam, 1/3-át az önkormányzatok, a fennmaradó részt a tulajdonosnak kell állnia. Már létezik egy "panel mintaprojekt" amelyben a lakók és az önkormányzat egyenlő arányban a költségek 25-25 százalékát állnák, az állam 50 százalékkal járulna hozzá a rehabilitációhoz. Horváth Csaba hangsúlyozta: a megújuláshoz a lakók aktív részvételére is szükség van, csak így javítható az életminőség a lakótelepeken. Előadása végén a képviselő vázolta a panelprogram elvárt eredményeit: 15 év alatt 2 millió ember életkörülményei javulnak jelentősen, lakhatóvá válnak a lakótelepek, növekszik a bérlakás állomány, értékké válnak a panellakások, élénkül az építőipar és a gazdaság.
A társasházak részére adható felújítási támogatások XVIII. kerületi lehetőségeit és feltételeit Mester László polgármester ismertette, majd Steinerné dr. Török Katalin XIX. kerületi polgármester beszélt arról, hogy Kispest hogyan tud kapcsolódni a lakásprogramhoz. Mint elmondta, a kerületben is problémát okoz, hogy a panelházakban élők többsége még a közös költséget is nehezen tudja fizetni, nemhogy a felújítást. A városrész pályázatokkal próbál segíteni a lakóközösségeken. Kispest lehetőségeihez mérten inkább a gazdaságos felújítás - fűtéskorszerűsítés, szigetelés - apróbb lépéseivel halad előre a panelrekonstrukció és az életkörülmények javítása útján. A polgármester fontos kérdésnek nevezte a lapostetős épületek szigetelésének megoldását, hiszen a manzárdos beépítésből a háznak is előnye származhat: nemcsak a tető-probléma oldódik meg, hanem részleges - például homlokzati - felújítást is eredményezhet.