- Foglalkoztatottság szempontjából milyen helyzetben van Kispest más kerületekhez viszonyítva?

Kispest több szempontból “középkategóriás” kerület. Például a település-szerkezetét tekintve minden típus megtalálható nálunk: van lakótelep és kertváros, vannak jobb módú és kevésbé jómódú lakói, és van nagyon leromlott állapotú része is a kerületnek, amit folyamatosan számolnak fel. A rétegződést és a munkanélküliséget tekintve jobb helyzetben vagyunk több kerülethez képest, de a belvárosiakkal összehasonlítva már nem, hiszen ott jelentős mértékben tömörülnek a vállalkozások, így ott a foglalkoztatottság is jobban megoldódott. Kispest minden tekintetben a középmezőnybe tartozik. Ami nem jelenti azt, hogy el lehet hanyagolni a munkanélküliség problémakörét. A regisztrált munkanélküliek száma a kerületben 1% körül van, ami 6-800 főt jelent, amely nem jelentős szám. Nagy viszont a látens munkanélküliség, hiszen ez az adat csak a regisztrált munkanélküliekre vonatkozik.

- Milyen foglalkoztatást segítő programok futnak a kerületben?

Azt kell mondanom hogy, ami igazán elindította, felpörgette a munkafolyamatot, az az európai uniós pályázati lehetőségek. Ebben az első sikerünk a HEFOP pályázat volt, amely a munkanélküliekkel való foglalkozásban elsősorban szakemberek felkészítését segíti. A program jelenleg is zajlik, három képzésen vagyunk túl, tavaly júliusban indult, és idén decemberben ér véget. A tanfolyam egyik legfontosabb előnye, hogy egy nagyon széleskörű együttműködést hoz létre a kerületben. Valamelyik képzésbe szinte az összes szociális dolgozó bekerült, civilek és nem civilek egyaránt. Valamint a pályázat kapcsán jött létre egy úgynevezett munkavállalási kerekasztal, ahol gyakorlatilag, aki tud tenni valamit a foglalkoztatottság ügyéért - akár képzésben, akár munkaerő-közvetítésben - azok rendszeresen találkoznak és összehangolják a munkát. Itt kapcsolódik a program egy másik kerületben futó munkával, a tavaly tavasszal indult “Öt muskétás” elnevezésű programmal. Az “öt muskétás”, valójában öt kerületet takar és a program az öt kerület együttműködését hivatott előmozdítani, oly módon, hogy közös foglalkoztatási stratégiát hozunk létre. Az itt rögzített célok gyakorlati megvalósulását az öt kerület által elfogadott és aláírásra kerülő paktum hivatott biztosítani A foglalkoztatási stratégia lényegében azt takarja, hogy az öt kerület szakemberei “összedugják a fejüket”, és a saját portáján mindenki körülnéz, hogy a maga területén mit szeretne, és mit tud tenni, illetve mi a célja és ehhez milyen eszközrendszert képes mellérendelni, akár humán erőforrást, akár tárgyi, akár ingatlan infrastruktúrát. Mindenki felméri és összerendezi a saját dolgát, melyből egy közös foglalkoztatási stratégia kerekedik ki a végén.

- Most tavasszal indul a nők vállalkozóvá válását segítő programjuk.

Már elkezdődött a toborzás. Két nagy témakörre bontható a program: egyik része a személyiség-fejlesztést, az önismeretre vonatkozó tudás megszerzését szolgálja, másik része pedig kifejezetten a vállalkozók számára indított képzésekből áll. A tanfolyam elvégzése olyan tudást biztosít, amely egy vállalkozónak feltétlenül szükséges: például számvitel, pénzügy vagy éppen jogi ismeret. Nem kötelező mindegyiken részt venni, szabadon választható, hogy ki, melyikbe kapcsolódik be. A cél az, hogy azok a nők, akik ebben részt vesznek vállalkozóként vagy munkavállalóként találják meg a helyüket. A programba várjuk a GYED-ről visszatérő anyukákat is, mert tudjuk, hogy több év kiesés után egy egészen más ritmusból, egy egészen más fókuszból kell visszarázódni a munka világába, melyhez nagyon sok esetben jól jön a segítség. Ehhez egy másik programunk is társul majd, melyben később vállalkozói klubbot hoznánk létre, ahol a képzésben részt vevők eszmét cserélhetnek, internethez, pályázati lehetőségekhez juthatnának. Nem tudunk helyettük elvégezni semmit, de információkat adhatunk, hogy bizonyos kérdésekkel hová fordulhatnak segítségért.

- Milyen más programok elindítását tervezik még?

Egy norvég alapú pályázaton szeretnénk elindulni, melynek az oktatás-fejlesztés a lényege. Célja az, hogy olyan speciális képzési lehetőségek jöjjenek létre az öt kerületben, amelyek elérhetők munka mellett vagy kisgyermekes szülők részére is, például interneten keresztüli távoktatás, vagy éppen hétvégenkénti konzultációval, de ha nincs számítógépe, akkor a lakhelye környékén legyen utolérhetőség. A folyamatos továbbképzést, a szellemi frissesség megtartásának lehetőségét szeretnénk megteremteni. Erre Norvégia biztosít pályázaton anyagi forrásokat.

- Szolgáltatásaikban terveznek-e változásokat?

Igen. Különböző programokon szembesültünk azzal a ténnyel, hogy csoportban sokkal könnyebb a munkanélküliekkel dolgozni. Egész egyszerűen azért, mert számukra kedvezőbb, hogy hasonló vagy azonos problémával, de más társadalmi helyzetből vagy élethelyzetből érkeznek, és tudnak eszmét cserélni, rálátnak egymás problémáira, hiszen az mindig könnyebb, mint a magunkéra. Ezért munkavállalási tréningeket szeretnénk folytatni, melyek már megkezdődtek munkavállalási tanácsadás keretében. Tovább szeretnénk építeni az úgynevezett mentori rendszert, ami azt jelenti, hogy ha valakit sikerült elhelyeznünk, akkor sem hagyjuk magára, hanem egy ideig még tovább “kísérnénk”, amíg meg nem bizonyosodunk arról, hogy stabilizálta magát a munkaerő-piacon. Valamint ősszel szeretnénk bevezetni az intézményben a családi napközi-szolgáltatást, ami öt gyermek fogadását jelentené. A kis létszám arra utal, hogy olyan gyerekeket várunk majd, akik nagyobb odafigyelést igényelnek. Bejönnek, megírják a házi feladatot, és este, munka után értük jönnek a szülők. Ez is azt a célt szolgálja, hogy a szülők nyugodtan tudjanak dolgozni, annak tudatában, hogy a gyermekük jó helyen van, és a házi feladatát is elkészíti.