Pillanatképek Kispest múltjából – művészszemmel
2011.02.25.
Több mint hetven alkotás eleveníti fel Kispest képzőművészeti életét a múlt század 10-es és 20-as éveitől a 70-es évek végég. A Nagy Balogh János Kiállítóteremben csütörtök este nyílt tárlat különlegessége, hogy először látható együtt a Helytörténet Gyűjtemény ebből a korszakból származó képzőművészeti anyaga. A kiállítás egyben második felvonása a gyűjtemény egy hónapja nyílt Pillanatképek Kispest múltjából című tárlatának.
Gajda Péter polgármester köszöntötte, és unikumnak nevezte a Helytörténet Gyűjtemény új tárlatát, amelyet Vajda László, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokának főosztályvezetője nyitott meg csütörtök este Nagy Balogh János Kiállítóteremben. A múlt századi kispesti képzőművészeti életet bemutató kiállítás valóban különleges, hiszen a közönség először láthatja együtt a gyűjtemény 1910-es és 70-es évek közötti időből való képzőművészeti anyagát. A tárlat, amely alkotók, művek és egyesületek oldaláról közelít a témához, egyben emléket állít az Ady Endre úti galéria névadójáról elnevezett 90 éves egyesületnek.
Ez a történet 1921-ben kezdődött. „Hybl József szobrász és Telek Antal festőművész létrehozta a Kispesti Képzőművészek Társaságát, melynek célja a művelt közönség figyelmét a képzőművészetekre terelni. E célból művészeti felolvasásokat, és évi két kiállítást terveznek.” – olvasható a Kispesti Hírlap 1921. május 22-i számában. Ez volt az első lépés ahhoz, hogy összefogott, tudatos képzőművészeti élet teremtődjék Kispesten. Nagy Balogh János festőművész halála után két évvel, Kispest várossá válása előtt egy évvel járunk, a művészek felismerték, hogy egyesületbe tömörülve, kiállításokat, előadásokat, beszélgetéseket szervezve felhívhatják magukra a figyelmet. Az egyesület hivatalosan 1929-ben jön létre: május 29-én nyílik meg a Városháza közgyűlési termében a már bejegyzett és alapszabállyal rendelkező Kispest-Pestszentlőrinci Képzőművészek Nagy Balogh János Egyesület bemutatkozó kiállítása. A Nagy Balogh János Egyesület 1946-ban, az egyesületeket érintő kormányrendelettel megszűnt, majd többször újraéledt: 1947-ben a Munkás Kulturszövetség Képzőművészeti Szakosztályának jelmezében, 1962-ben pedig a Hazafias Népfront Nagy Balogh János Képzőművészeti Köreként. A működési szabályzat deklarálta, hogy a kör az 1929-ben megalapított egyesület jogutódja. Céljait kiegészítette a fiatal tehetségek fölkutatásával, táborok szervezésével. 1974-ben Nagy Balogh János születésének 100., halálának 55. évfordulóján a kör kezdeményezte, hogy emléktáblát avassanak a festő lakóházának (Ady Endre út. 42.) falán. A Kör működése lassanként elhalt, de 1979-ben, a Nagy Balogh János Egyesület létrejöttének 50. évfordulóján Viola József festőművész kutatásai alapján megírta történetük kismonográfiáját, majd 1980-ban életre hívta a Kispesti Képző- és Iparművészeket. Főként üzemi kiállításokat szerveznek, és először kapott nagyobb jelentőséget az iparművészet és az ipari tervezés. Tulajdonképpen e csoportosulás folytatása a Kispesti Helikon Kulturális Egyesület, amely 1995-ben saját alapító okirattal és célkitűzéssel jött létre – tudható meg a kiállítás vezetőjéből.
Ebből a pezsgő képzőművészeti életből nyújt ízelítőt a május 22-ig nyitva tartó tárlat. Látható itt Kisfaludy Strobl Zsigmond bronz mellszobra Kispest egyik alapítójáról, Varju Kálmánról, Szervánszky Jenő festménye Beretvás Tamás patikusról és a Kossuth-szobor eredeti modellje, Hybl József alkotása. Egyéb érdekességek mellett találkozhat a közönség Nagy Balogh János, valamint két barátja, Klimo István és Muszély Ágoston, illetve Komjáti Wanyerka Gyula képeivel és Laborcz Ferenc szobrával is. Időben K. Nagy Sándor 1977-es Ady-sorozata zárja a kiállítást.
Ez a történet 1921-ben kezdődött. „Hybl József szobrász és Telek Antal festőművész létrehozta a Kispesti Képzőművészek Társaságát, melynek célja a művelt közönség figyelmét a képzőművészetekre terelni. E célból művészeti felolvasásokat, és évi két kiállítást terveznek.” – olvasható a Kispesti Hírlap 1921. május 22-i számában. Ez volt az első lépés ahhoz, hogy összefogott, tudatos képzőművészeti élet teremtődjék Kispesten. Nagy Balogh János festőművész halála után két évvel, Kispest várossá válása előtt egy évvel járunk, a művészek felismerték, hogy egyesületbe tömörülve, kiállításokat, előadásokat, beszélgetéseket szervezve felhívhatják magukra a figyelmet. Az egyesület hivatalosan 1929-ben jön létre: május 29-én nyílik meg a Városháza közgyűlési termében a már bejegyzett és alapszabállyal rendelkező Kispest-Pestszentlőrinci Képzőművészek Nagy Balogh János Egyesület bemutatkozó kiállítása. A Nagy Balogh János Egyesület 1946-ban, az egyesületeket érintő kormányrendelettel megszűnt, majd többször újraéledt: 1947-ben a Munkás Kulturszövetség Képzőművészeti Szakosztályának jelmezében, 1962-ben pedig a Hazafias Népfront Nagy Balogh János Képzőművészeti Köreként. A működési szabályzat deklarálta, hogy a kör az 1929-ben megalapított egyesület jogutódja. Céljait kiegészítette a fiatal tehetségek fölkutatásával, táborok szervezésével. 1974-ben Nagy Balogh János születésének 100., halálának 55. évfordulóján a kör kezdeményezte, hogy emléktáblát avassanak a festő lakóházának (Ady Endre út. 42.) falán. A Kör működése lassanként elhalt, de 1979-ben, a Nagy Balogh János Egyesület létrejöttének 50. évfordulóján Viola József festőművész kutatásai alapján megírta történetük kismonográfiáját, majd 1980-ban életre hívta a Kispesti Képző- és Iparművészeket. Főként üzemi kiállításokat szerveznek, és először kapott nagyobb jelentőséget az iparművészet és az ipari tervezés. Tulajdonképpen e csoportosulás folytatása a Kispesti Helikon Kulturális Egyesület, amely 1995-ben saját alapító okirattal és célkitűzéssel jött létre – tudható meg a kiállítás vezetőjéből.
Ebből a pezsgő képzőművészeti életből nyújt ízelítőt a május 22-ig nyitva tartó tárlat. Látható itt Kisfaludy Strobl Zsigmond bronz mellszobra Kispest egyik alapítójáról, Varju Kálmánról, Szervánszky Jenő festménye Beretvás Tamás patikusról és a Kossuth-szobor eredeti modellje, Hybl József alkotása. Egyéb érdekességek mellett találkozhat a közönség Nagy Balogh János, valamint két barátja, Klimo István és Muszély Ágoston, illetve Komjáti Wanyerka Gyula képeivel és Laborcz Ferenc szobrával is. Időben K. Nagy Sándor 1977-es Ady-sorozata zárja a kiállítást.
|
| (15 kép) |
 |  |  |  |  |
|
  
|
