2011.06.15.

Ünnepséget tartottak a 1848-49-es forradalom és szabadságharc kerületi megemlékezéseinek hagyományos helyszínén, a Kossuth téren kedd délután. A rendezvényen Kossuth Lajos szobrának 100 évvel ezelőtti felavatására emlékeztek a kispestiek. A polgármester, a szoborállító bizottság egykori elnökének unokája és a Kossuth Szövetség elnöke mondott beszédet. Az ünnepséggel tulajdonképpen újraavatták Hybl József szobrász alkotását.

A Himnuszt követően elsőként Kispest polgármestere mondta el beszédét a Kossuth-szobor 100 évvel ezelőtti felavatásának emlékére rendezett eseményen kedd délután a Kossuth téren. Gajda Péter a szoborállítás történetéről beszélt, kezdve az 1898-ban született ötlettől egészen az 1911-es avatásig. A szoboralap-bizottság1901-ben alakult, ennek elnöke lett 1903-ban az egyik legtekintélyesebb kispesti polgár, Varju Kálmán. Az ügyet – Brandtner Pál főjegyző indítványára – felkarolta a képviselő-testület, és 1904-1907 között évi ötszáz koronát, majd 1908-tól öt éven át évi ezer koronát szavazott meg a szoboralap javára. Így a gyűjtések, és a községi támogatás lehetővé tették, hogy 1909-re a bizottság nevében felkérjék Hybl József kispesti szobrászművészt a szobor megalkotására. Végül két kényszerű halasztást követően 1911. június 11-én avatták fel a szobrot, amely a fővárost is megelőzve az elsők egyike volt az országban. Idézte Varjú Kálmánt, aki azt kívánta, hogy a szobor a hazafiság, a szabadság és függetlenség eszméjének hirdetője legyen. „Most, a szobor felavatásának 100. évfordulóján büszkén és hálával emlékezünk Kispest alapító atyáira, a szobor alkotójára és a község polgáraira, akiknek oly fontos volt, hogy szobrot emeljenek a magyar szabadságharc szellemi vezérének, s hogy ezzel is hitet tegyenek a nemzet függetlensége és szabadsága mellett” – zárta szavait a polgármester.

Varju Vilma, a szoborállító bizottság egykori elnökének unokája a családi és a községi történelem nagyszerű eseményét, illetve a hozzá vezető utat idézte fel. A folytatásában a Bolyai János Áltanos Iskola diákjai adtak műsort, majd a Kossuth Szövetség elnökének beszéde zárta az emlékezést. Gavlik István a szobor újraavatásának nevezte az ünnepséget, amely a Szózattal és virágelhelyezéssel ért véget.

(16 kép)